Ha már úgy is olyan rohadt szar a napom vége, gondoltam összehányok valami bejegyzést. Vagy mit. Nyugalomra semmi ok! A helyzet fokozódik belföldi, nemzetközi vizeken is!
“A kölyök felnőtt és egy vén ember vált belőle. Így kell tovább élnem”
Kiragadott levél részlet:
Van még egy érdekes dolog az életemben. Pár nappal korábban méláztam ki a konyha ablakon, hogy mere is az arra. Magánéletben, párkapcsolatilag, hogy merre, mit kezdjek magammal, meg ugye, hogy kit is keresek. Hogy Isten (vagy bárki magasabb erő) mégis mit szól ahhoz ami a hálószobában történik és egyéb dologok. Nem fogalmaztam meg szavakban, de az érzés nagyon bennem volt, hogy iránymutatást kérjek "egyel feljebbről", hogy most jobbra vagy balra. Odafent nagyon fülelhettek, mert Tinderen (amolyan társkereső app, GPS pozíció alapján – csendben röhög!) beleakadtam egy csajba az egyetemről, akivel még tavasszal/nyáron volt egy közös vizsgánk/óránk. Rövidre zárva a történetet még aznap este az ágyamban kötött ki. Totál nem az a típus, akikhez korábban közöm volt. Nem a vékony, sportos kategória. Kevésbé csinos, van rajta X kiló plusszban miegyéb. Az egészben igazából számomra az a furcsa (oké ez féligazság), hogy a konyhás jelenttől számított 24 órán belül zajlott le az egész. Inkább vissszaigazolásnak érzem. Úgy sejtem, hogy Vele kell maradjak amig itt vagyok. Tudod, amolyan "égi bartel" - valamit valamiért alapon. Meg ha már iránymutatást kértem nem tudom, hogy fair lenne-e, hogy 2-3 nap "örömködés" és utána hagyom a fa..ba. Úgy érzem, hogy mindenképp kihívás elé állítana, hogy ez a következő lépés. Kihívás, mert mit gondola a külvilág, mit mondanak mások stb. stb. Ja egy valamiben közös néhány korábbi ismerőshöz. Van egy 5 éves gyereke.”
Egész furcsa volt a sex már elsőre is. Érzésektől mentes. Teljesen agyból. Persze volt időm megtanulni, hogy kinek és hogyan kell örömet adni. De az alapján nem lehet sexelni, hogy „eddig a pontig van a legtöbb idegvéződés a hüvelyben (...) ha ilyen irányból éri a hüvelyen belül stimuláció akkor...“ estébé estébé. Sexelni nem tankönyv alapján kell. Nem tankönyv alapján szeretnék. Részéről az örömteli végeredmény természetesen nem maradt el. Én a végén meg pislogtam a félhomályos plafont. Hurrá. A miértet nem tudom ?/!/. Az, hogy nagyon agyból élek az nem kérdés, tudott egy ideje. Nem meglepő módon Krisztánál legutóbb is ezt mutatta a kártya. Tiszta koronacsakra (akkor) és a szíven a könyv, a lexikon.
Tegnap, ma délután is elgondolkodtam azon amit Thomas még Deczemberben mondott. Hogy diploma után el akar menni valamerre egy kicsit. Visszahúzódni magába. „Tudod: ora et labora“ – ahogy Ő fogalmazott. Hazudnék, hogy ha azt mondanám, hogy nem jutott eszembe Nekem is. Elmenni Kambodzsába 6-8 hétre önkéntesnek vagy bejárni Szent Jakab útját vagy a Római zarándoklatot vagy „csak“ az Egymillió Lépést otthon. Ma legalább odáig eljutottam, hogy otthon hagytam a telefonomat. A tanulásomon, annak végeredményén meg is látszódott. Az utóbbi 24 órában 2x paráztam rá ugyan arra a dologra (egészségpolitika).
Ha megkérdeznéd, hogy mi az ami bologgá tesz akkor talán azt mondanám, hogy elolvasni egy jó könyvet. Témától függetlenül. Kerecsenykor (Karácsony) sikerült kevesebb mint 3 nap alatt megenni Coelho – Házasságtörés c. Könyvét. Mintha magamról olvastam volna, csak egy női főszereplővel. Ugyan így lekötött Brezezinski – Stratégiai vízió c. könyve is. Iskolai kötelezettségek miatt félre kellett egyenlőre tennem. Talán azt mondanám, hogy kosarazni, akár egyedül is. Talán. Itt már pereg át az agyamon (1) kondíció hiánya (2) dobótechnika (3) mire kell figyelni (4) készségfejlesztés stb. Minden ami agy, nem pedig élvezet. Éljen a versenysport!
Most írt Fefe –korábban megénekelt nőszemély-. Szinte hányingerem van magamtól, annyira agyból kérdezek. Az is abnormális, hogy különböző színű, méretű és mennyiségű szívecskével dobálózik. A Sai Gayatri közben megnyugtat.
Amúgy is a "Symptoms of Burnout" (Freudenberger, H. Burnout. P18; Bantum, NY, NY; 1981). Copywright- 1999 Dr. James L. Wilson – teszt szerint meg ASAP/amint lehet változtatni kéne az életemen, életstílusomon. Kikormolódtam.
A végére ugyan az marad. Két féle ember létezik a világon... Minden más csak rohadt, tetves porhintés. (Boondock Saints c. film)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
