Boldog Óévet Kívánok!

"Magyarnak lenni Isteni kegyelem!"

"Nem akarom azt hallani, bűn amiért megszülettem!

Nem akarom azt hallani, bűnnel az almát megettem,

Nem akarom azt hallani, hogy mi Istent megtagadtuk!

Csak azt akarom hallani, csak azt akarom hallani népünkből sokat áldoztunk!

Ez az Én gyökerem, minden szóval szól az Ősök Hangja (Napja)

Ez a lélek kötelem, jelent-s-múltat összefogja!"

Arvisura Ár-víz-ura (bal fent!)

A gúsba kötött múlt suhanó vasmacskaként szakít ki a jelen elillanó lágy fájdalmából – mihez már olyannyira hozzászoktam. Szívemben ott lappang a kisértés, semmi nem sem történhet ugyan úgy már. Nem feledem az álmom, pereg a liliom, sepreget a mennyezet – felbojdult a tegnap szele,  2012 ősze. Tükörbe nézek, magamtól kérdem: Vajon ősze-e ?

Csepegnek az érzések, nyakamban érzem angyalát, hallom ahogy csúszva, kopppanva földet fog a via Berna 5. szám alatt, nem tudtam, hogy pereg a múltam. Kűzdök a kámforos önsajnálatommal, kűzdök az érzések fájdalmával, a megismételhetetlen érzelmi árkokkal. 

Identitászavar. Azt hiszem ez az a szó ami legjobban leírja a mostani állapotomat, az elmélt 12-14 hónapot. Ahogy K.-val tegnap beszélgettünk (whtasapp) írt egy ilyen mondatot:

"Ha nincs veszteni valód, könnyebb megtenni az utolsó lépést a szakadék felé. Aztán vagy bejön vagy nem.

Te az a fajta vagy akinek bejön (...) 20-ra lapot, tudod...."

Azt hiszem, hogy a következő lépés a továbblépéshez, hogy ezt az állapotot újból elrem. (Csak?) Így lesz lehetőségem még magasabbra törni (1) tanulmányokban (2) magnéletben (3) barátságban. Önbizalom, vagányság, virtus. Ön. Bizalom. Vissza akarom nyerni az "erőmet". Jobb ember, jobb tanuló jobb barát, még jobb szerető & társ akarok lenni - de ehhez kell egy identitás. Edzés. Olvasás. Spiritualizmus. Tudod mi kell hozzá? Én igen. Egy pár sportcipő és egy kondibérlet"

Tegnap Rám sóhajtott a múlt. Ma az Ő boldogságát nézem, saját hiányom látom. Hideg a múlt, távoli a boldogság. Távolról érzem az elhaladó Családtagokat. Jönnek és megzavarnak.

"Ne törd meg az áramlást. Ez az élet törvénye"

Sajognak a hegeim fájdalmas hegeidtől, magányod tudatától. Mire felocsúdok leírtam, pedig megfogadtam, hogy jóról és sézpről fogok írni csak. Szinte fájt 1-1 szelet bejgli, nem fér bele egy diétába! 

"Egyszerűen nem tudok élni!" - szól a felkiáltás a konyhából. Lassan dallamos énekre vált, halkan szól tovább.

Egyszerűen. Nem tudok élni.

A téren álltunk, kéz a kézben....

- Vaóóóóh – szólalt meg félhangosan. Teljesen átadva magát az épület falán futó kerekded animációnak. Daru jött – brrrr! tszzz! brrrr!- , fordult, fel le, gömbölyded alakok pakoltak, tették vették a csomagokat a megelevenedett épületfalon. Zárszóként egy díszes csomag szétpukkant, sok száz megfoghatatlan ajándékot szórt szét a balkonokon. Belle tapsikolva, aprón ugrálva olvadt fel a Karácsonyi forgatagban. Észre sem vette, hogy elcsodálkozott, a belső gyermek száján kibújva futott szabadon.

írtam a véremen,

hívtam az énekem,

mindegy mi számít,

ha látod az életed,

tehetséged kimérheted,

nincs mi véletlen,

csak mi végtelen,

ilyen a féktelen

A LifeT!lt-et olvasva elgondolkodtam azon, hogy mi is van vastagon elszarva a magánéletemben. Rájöttem, hogy Hercegnőkhöz szoktam. Rájöttem, hogy az utolsó 2őben már nagyon komolyan megvoltak azok adottságok, dolgok amik hosszútávon is összeköthettek volna minket. Az egyik nagyon jó alapanyag lehetett volna, a másik már érett NŐ-ként esett az ágyamba. Is. Hozzászoktam a különleges, átlagnál különlegesebb, szebb, csinosabb, vonzóbb, forróbb, érzékenyebb (stb.) partnerhez. A jóbol meg nem szívesen adok lejjebb. Azt is tisztán látom, hogy a jelenlegi állapotomból kivakarni magamat (megfelelő diéta hiányában) kb. tavasz lesz. A fejemben már nagyjából összeállt, hogy mit és hogy szeretnék a mozgás terén. Az első időkben nem kicsit leszek „kikészítve“ testben. Már várom, szinte tombolok odabent, hogy újra érezzem amit már oly sokszor az évek alatt. Annával ma boncolgattuk, meséltem Neki, hogy a karrier/célok/előre jutás & csajok Nálam a kéz a kézben járnak. Most sem tervezem máshogy. 2014 tavasz tökéletes időpont, hogy elkezdjek az egyik itteni kórházban dolgozni. Tökéletes lesz a számokhoz köthető, menedzsment tudásomat gyakorlatba ültetni, kamatoztatni a szervezői készségemet, megtoldva az empátiámmal emberekkel való bánással. Pláne, hogy ha 2-esekről van szó. A környezet pedig szépen meg fogja dobni az olasz tudásom is! Mamma mia! Be’szépen  összeállnak a dolgok. Mint a gecis bugyi! – ahogy mondták anno.

Hogy mit akarok fogok elérni? Ennél jobb formát: