Nyitott ablakra támaszkodva néztem a reggeli záport. Bolond időjárás van. Könnyed pop,lassú (akusztikus gitár által meghatározott) zene szólt a háttérből. Néztem és gyönyörködtem. Nem a biobetonban, hanem a záporban, az esőcseppek sokaságában. Nem vagyok még negyed százada ezen a sárgolyón, amikor pár hónapnyi közös munka után a tulaj (!) felkért, hogy legyek a jövendőbeli kávézójának a vezetője. Délután 6-kor 3 álltak körülöttem és tapsolták meg azt ami a fejemben van - a tulajjal az élen. A tények állása szerint vagy Én sikerült elképesztően különlegesre és lettem egyedibb mint a sok éves átlag vagy pedig mások nem képesek hinni magukban, egy célban. Ahogy jött a hűvös, jeges tél - úgy rántották ki alólam a talajt is. Mindenhogy. Érzelmileg (leginkább...), anyagilag, pszichésen és még sorolhatnám. 7 hónap.Ennyi idő alatt MINDENT felülírtam, ami predesztinálható volt. Természetesen Isteni engedéllyel és segedelemmel. Választhatok, hogy maradok itthon mint közép(?) vezető vagy elmegyek egy jó nevű, külföldi egyetemre. Látjátok, hogy mennyit ér a munka, hit, alázat, odaadás? Maradhatnék itthon a kényelemben, megelégedve, hogy igen! Elértem valamit. Valami olyat amit sokan sok évvel később kapnak meg (a fentiektől). Nem,nem -fejrázás-. Nekem a világ nem elég. Én meghódítani szeretném, elérni mindent amit elérhetek. A héten mantrázás közben elméllyedtem a lehetőségben, hogy kutassak-publikáljak valami olyanról amiről pár ezer éve nem írtak. Illetve, hogy bizonyítsam azokat. HA így is lesz akkor addig még meg kell ismernem egy csodás indiai srácot akivel remek barátok leszünk, akinek/vel dolgozhatok majd egy (szűk) nyarat Indiában. Még ezelőtt RM-ből kell egy 9-es, HC-ból 9-es meg Anawától legalább egy 7-es - és így tovább. Legjobb tudásom és hitem szerint fogom segíteni az ittenieket amíg el nem szólítanak. Kint is zajlik minden, rendeződés van, hogy MINDEN tökéletes legyen ahhoz, hogy a feladatomat, életemet a legmegfelelőbb módon vigyem tovább. Nem arcolásból mondom, hanem hiszem és vallom. Miért? Mert van hitem, magamban. Még több hitem van BENNETEK! Kiben hiszek? Természetesen hiszem, vallom az Istent és Neki minden arcát és ennyire hiszlek Titeket is!

Mi a miértem? Tudatos, logikus válaszom nincs. Igen elmondhatom, hogy azért megyek külföldi egyetemre, hogy blablabla és fiszemfaszomság. Olyan erő övez és vesz körül, gyermekkorom óta ami nem tudom mi, nem tudom honnan, de mindig erőt és hitet ad. Élni, tovább lépni, haladni - megtapasztalni mindent. Jelesre vizsgáztam az életből, a nehézségek utáni felállásból. Megint.

"Ezúton szeretném megköszönni az összes kurvának és gyök2ő parasztnak aki belém rúgott (akárhogyan). Köszi, több lettem Tőletek. Hitetlen kutyák vagytok."