Elfeledték egy álmom

2013.09.14. 11:31

ab1379022939428_1379099361.jpg_480x720

Sokszor éreztem, hogy szembe köszönö az utcán. Láttam ahogy átölel, előttem 5 méterrel. Szájon csókol és boldogan sétálunk tovább. Nem, nem akartam,de tudtam. Tudtam, ahogy otthon előbukkantak az emlékek, úgy itt is. Felcsengenek Kriszti szavai újból a fülemben "egyszerűbb valakivel 2 hetente egy hétvégét boldogan eltölteni,mint sem együtt élni a szürke hétköznapokban". Nem tudom, hogy mennyire, hogy gondolta amikor ezt mondta, de igaza volt.

A szív akkor szól a legszebben, hogy ha csöndben van.

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzetes.blog.hu/api/trackback/id/tr45512550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása