Még az edzős cuccomból sem vakartam ki magam,de már éreztem, hogy jól sikerült a hát-kar edzésem. André fülön fögött és JJ-vel hármasban becsobbantunk a szaunába. Jól esett Pénteken délelőtt egy wellness részlegen pihenni. Számomra ez jelenti az aktív rekreációt. Két…

All in.

Lelki bázisugrás. Talán ilyen lehet leszületni. Ilyen lehet az elköteleződés is. Szeretnék ritkán ígérni, de akkor nagyon. Ott vagyok és akkor, egy biztos ponton/ban. Tiszta akarattal el tudok válni valakitől, vagy hozzá tudom magam kötni. Egy életre. Egy (darab) lélekre. Néha…

Most akkor valami kurva velőset kéne írnom. Hmm. Íme! Kurva velős! Ahogy az elmúlt 24/48 órában a változásokon agyalogtam (múlt dolgai, hatásuk a jelenre, jövő eshetősgei stb.), eszembe ötlött egy mondat kezdemény. „Bezzeg az Escobarral...!“ - kontextustól függetlenül…

Valami egészen furcsa hányingerem volt. Nem a megszokott, klasszikus hányinger amit az elfogyaszott alkohol, romlott étel vagy határokat ledöntő futás után éreztem. Valami teljesen más. Olyan volt mintha a gyomrom lenne a tünet, de az ok energiatestből jönne. Valami felkavarodott…

Hála Istennek voltam olyan bolond és bohókás, hogy a szobából kifelé menet még elindítottam József Attila – Óh Szív! Nyugodj! c. versét (Ágnes (Vanília) előadásában). Testemet kirázó hidegként jött a megértés, elém állva az ajtó felé.  Megértettem, hogy a 3.…

100 nap boldogság. A heti terápia előtt Anna vetette fel a témát (könyvet?), hogy mennyire hajlamos elmenni az ember a boldogság mellett. Mennyire hajlamos vagyok Én is elmenni mellette. Gyorsan megegyeztünk abban, hogy a balkáni romantika kevéssé öröm, boldogság -központú. Ha…

A LifeT!lt-et olvasva elgondolkodtam azon, hogy mi is van vastagon elszarva a magánéletemben. Rájöttem, hogy Hercegnőkhöz szoktam. Rájöttem, hogy az utolsó 2őben már nagyon komolyan megvoltak azok adottságok, dolgok amik hosszútávon is összeköthettek volna minket. Az egyik nagyon jó…

Én a szorgalom vagyok. Én az akarat vagyok. Én az alázat vagyok. Én a segítés vagyok. Én a megértés vagyok.   Köszönöm Anna

Szinte észre sem vettem. Csendben, lassan, elbújva csírázott ki Szodoma mocsokában. Lágy még. Könnyed, pici és törékeny. Már látod, ott! Nézd, igen ott! Lassan csordul ki sárga könnye. Lágyan táncol a szélben, könnyedén. Feje már fehér, még zárt, alig látni a szemeit.…