Bázisugrás
2014.01.24. 13:19
Lelki bázisugrás. Talán ilyen lehet leszületni. Ilyen lehet az elköteleződés is. Szeretnék ritkán ígérni, de akkor nagyon. Ott vagyok és akkor, egy biztos ponton/ban. Tiszta akarattal el tudok válni valakitől, vagy hozzá tudom magam kötni. Egy életre. Egy (darab) lélekre. Néha magasabban szállok, olykor ünneplő szárnyakkal csókolom a fáradt árusok lelkét. Van, hogy igenis jól esik a sebes számmal csókolni a ráncos betont. Molyként tengődő emberek, karcsú sors által rágott dagadó élet! Lobogó üszkösödés, erkölcstelen küzködés. Alsó tagunk mosatlan, mint lelkünk – csóktól hervadó liliomlevél. Bűnökbe áztatott gyolcs – hogy József Attilát idézzem. IX – A remete. Szűzi vértől kéken izzó csipkebokor. Hiányló simítás – Alcijon simítása. Szálkás intimitás, úszunk a folyosón. Vereslő, vérfolyón. Kharonnal.
Szerző: Mr.Escobar
Szólj hozzá!
Címkék: lélek akarat józsef attila érzések társ kötődés elmúlás bázisugrás anchor remete szárnyalni simítás biztos pont csipkebokor hajókötél megújjulás mad man s5 alcijon Kharon
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.